Hogyan születik a könyv? 3. részVálaszolnak a szerkesztők: Kovács Eszter és Győri Hanna
A szerkesztő minden szerző mumusa... Vagy mégsem? Hogy van ez a Pagonyban? Egyáltalán, mit csinál a szerkesztő? Hogyan születik a fülszöveg? És ki találja ki a könyvek címeit? Reméljük, cikksorozatunk harmadik részében, az író és a könyvillusztrátor titkai után újabb érdekességet tudsz meg arról, hogyan is születik egy könyv - jelen esetben a Két kis dinó Krétán. Szerkesztőink, Kovács Eszter és Győri Hanna válaszolnak.
A szerkesztő minden szerző mumusa... Vagy mégsem? Hogy van ez a Pagonyban? Egyáltalán, mit csinál a szerkesztő? Hogyan születik a fülszöveg? És ki találja ki a könyvek címeit? Reméljük, cikksorozatunk harmadik részében, az író és a könyvillusztrátor titkai után újabb érdekességet tudsz meg arról, hogyan is születik egy könyv - jelen esetben a Két kis dinó Krétán. Szerkesztőink, Kovács Eszter és Győri Hanna válaszolnak.
- Mi történik legelőször egy kézirattal?
- Nagyon sokféle kézirat létezik. Van olyan, hogy csak úgy kapunk valamit, ismeretlenül. Ezek a kéziratok sajnos nagyon ritkán „kiadás képesek”, de olyan azért elő tud fordulni, hogy valamit meglátunk-megérzünk egy-egy ilyen szövegben – ilyen esetben beszélünk a szerzővel, hogy mit lehetne kezdeni a szöveggel – átírni, átszerkeszteni, esetleg teljesen újat írni? Más, és sokkal gyakoribb útja-módja a kéziratszerzésnek, hogy saját szerzőnk ír valamit, vagy együtt találjuk ki, hogy neki mihez lenne kedve, és mi miben érzünk hiányt – jó esetben ezekből nagyon jó dolgok sülhetnek ki. Sokszor konkrétan felkérünk valakit szöveg írására.
- Hogyan dolgozik egy szerkesztő? Egyáltalán mi a feladata? Mi a legizgalmasabb rész számotokra?
- Van olyan, hogy egy szöveg majdnem hibátlan (olyan, hogy teljesen az legyen, nemigen fordul elő) – egy-két pontatlanságot, figyelmetlenséget, következetlenséget mindig lehet találni. Amúgy az én megfigyelésem szerint a legtöbb szövegnek legfőképpen dramaturgiai problémái vannak, illetve az, hogy a szerző - értelemszerűen - túl közel van a saját szövegéhez: muszáj látnia egy külső szemnek, azaz egy szerkesztőnek, aki – még ha jóban is van a szerzővel – nem lát bele a szerző fejébe. Ha valami nem egyértelmű, túl sok, túl kevés, túl unalmas – azt bizony egy szerkesztő kiszúrja.
- Mit tett a szerkesztő a Két kis dinó Krétán című kötet esetében?
- Berg Judit azok közé a szerzők közé tartozik, akikkel nincs sok munka – egy-két apróságra hívtuk fel csupán a figyelmet ebben a szövegben. És persze egy kis (vagy sok!) megerősítés és dicséret a szerkesztő részéről sohasem árt!
- Ki ad címet egy könyvnek?
- Az egyik legnehezebb dolog a címadás. Ebben az esetben tulajdonképpen adott volt a cím, hiszen ez egy sorozat, és a sorozat minden részének az a címe, hogy a Két kis dinó – valahol vagy valamikor. Itt most a valahol mellett döntöttünk (Krétán), de akár az is lehetett volna a címe, hogy Két kis dinó az ókorban. De mivel a cím együtt jár a borítóval, a tógás Trikót és Nyammot meglátva mindenki rögtön tudni fogja, hogy nem a mai Krétán járunk.
Amúgy nem mindig ennyire egyszerű címet adni – minden sorozatnak volt legelső része is... Mindenesetre általában jön egy ötlettel a szerző – olyan is van, hogy ez mindenkinek tetszik, és ez lesz a cím. De olyan is van, nem is kevésszer, hogy ezt felülírja a szerkesztő – ezt meg, szintén nem ritkán, felülírhatja a marketing. És akkor kezdődik elölről az egész: szerző-szerkesztő-marketing. Olyan címet semmiesetre sem szoktunk adni egy könyvnek, amit a saját szerzője idegennek érez.
- Hogyan születik a fülszöveg?
- A fülszöveget sokszor jóval hamarabb meg kell írni, minthogy maga a könyv elkészülne, mert mindenféle sajtókiajánlóhoz szükség van egy nagyon rövid összefoglalóra a könyvből. A fülszöveget sokszor megnézi a marketinggel vagy PR-ral foglalkozó munkatárs is, hogy megfelelő, érthető, tömör, vonzó-e. A könyvesboltokban legtöbben ugyanis a fülszöveg és a borító alapján választanak maguknak könyvet
- Ki és hogyan javítja a hibákat?
- Javítja először is az író a saját hibáit, aztán javítja a szerkesztő, ő javasol változtatásokat, aztán az író ezeket vagy megfogadja, vagy nem, és kialakul a szerkezetkész szöveg. Ekkor lép elő a korrektor, aki kijavítja azokat a helyesírási hibákat, betűhiányokat, amelyek a sok-sok átolvasás ellenére, vagy épp azért, mert az író és a szerkesztő szeme már annyira ismeri a szöveget, bennemaradnak. A tördelés és a képek beillesztése után még gyakran kiderül, hogy innen-onnan húzni kell egy keveset, valami túl rövid, túl hosszú, a képhez nem passzol. Szóval apróbb csinosítgatások után, és végül ha a tördelési hibák és elválasztások is mind a helyükön vannak, rajta van a borítón a szerző és az illusztrátor neve, nem maradt le az ár, a logó és a vonalkód se, akkor leadjuk a könyvet a nyomdába.
- Milyen érzés számotokra legelőször kézbe venni egy általatok szerkesztett, friss könyvet?
Győri Hanna: - Mindig félek kinyitni, és egy csomó ideig általában ki sem nyitom, ha nem kell a gyerekeimnek felolvasni. Pár hét távlatából jó látni a könyvesboltokban vagy kirakatokban, de azért inkább csak messziről szemlélem. Ha nagyon szép, mint a Kepler62, akkor jó megnézegetni.
